Elba szigete a legnagyobb az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül. Az Appennini-félszigettől nyugati irányban helyezkedik el. Partvonala 147 km hosszú, területe 223 négyzetkilométer. Felszínét egy hegylánc uralja, melynek legmagasabb csúcsa a Monte Capanne 1019 méteres magasságával.
Elba szigetét már az etruszkok is lakták és már ők is vasércet bányásztak. A XI. században a sziget Pisa birtokába került. A XIII. század végén került Genova uralma alá, később spanyolok vették át az uralmat. Egy része a Medici család birtoka volt, de ők a Szent István lovagrendnek adományozták a XVI. században, majd a XVIII. században a Nápolyi Királyság uralkodott a sziget felett. A XIX. század elején Napóleon elfoglalta a szigetet és később ide száműzték. Ezután a Toszkán Nagyhercegséghez csatolták, majd hamarosan az egységes Olaszország része lett.
A sziget fő bevétele a XX. század második feléig a vasérc bányászat volt. Ezen kívül tintahal halászattal foglalkozott a lakosság egy része. Az alacsonyabban fekvő részeken füge-, mandula- és olajfa ültetvények vannak. A XX. század második felében a turizmus fellendült. Legkeresettebb nyaralóhelyek Proocchio, Marciana és Marina di Campo. A sziget rengeteg szállodával és bérelhető szálláshellyel rendelkezik, ahogy a turizmus évről évre nagyobb méreteket ölt.
A sziget látványosságai közül érdemes megnézni a Napóleon rezidenciát Portoferrioban, az ásványtani múzeumok egyikét és a Bányászati múzeumot, mely a bányászat történelmét mutatja be, továbbá roppant gazdag ásványgyűjteménnyel rendelkezik.
Fotók forrása: Pixabay, Unsplash, Depositphotos.com